Ágazati elemzések


 

Ágazati elemzések


  • A kötetben elemzett 14 ágazat között szerepelnek
  • feldolgozóipari ágazatok, mint az élelmiszer, ital, dohány gyártása, textília, textil gyártása, fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, gép- és berendezés gyártása, villamosgép-és műszer gyártása, járműgyártás), az építőipar,
  • kereskedelem, szállítás, raktározás, posta és távközlés, ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás,
  • közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi és személyi szolgáltatás.


Jellemzők
- Az elemzések elvégzéshez a BérBarométer adatbázist két szempontból szűrtük. Kihagytuk a 18 év alattiakat és a 62 év fölöttieket, és a nem teljes munkaidőben dolgozókat. A szűrést követően 9270 elemű mintával dolgozunk tovább.

- A minta egésze enyhe női túlsúlyt mutat, 56% a nők, 44% a férfiak aránya. Ez jellemző általában a megyei almintákra is.

- Az egyes megyei és ágazati fejezetek első részében a megyei és ágazati mélységű minta objektív tényezőit mutatjuk be. Azaz, azt, hogy
• milyen a nagy szektorokban (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) való részvétel,
• hogyan oszlanak meg foglalkozási főcsoportonként, ágazatonként a mintában résztvevők,
• milyen a kor és iskolai végzettség szerinti csoportosulás.

- Külön részben vizsgáljuk azt, hogy melyek a mintában résztvevők munkahelyeinek főbb jellemzői.

- Önálló részben szólunk arról, hogy milyenek a munkahelykeresés, munkanélküliség viszonyai a megyékben és az ágazatokban, majd a foglalkoztatási viszonyokról és a munkaerőpiac rugalmasságáról közlünk táblázatokat. Itt nagy hangsúlyt kapnak a képesítések és munkaerő-piaci esélyek, továbbá a munkával kapcsolatos vélemények.

- Önálló rész foglalkozunk a munkakörülményekkel, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségével. Az elemzést a bér és jövedelmi viszonyok elemzése zárja, amelybe belefoglaltuk a béren kívüli juttatások és költségtérítések széles skálájának vizsgálatát is.

Figyelem!
A megyei és az ágazati minták személyesebb képet nyújtanak az olvasónak, mint az országos nagy minta, noha nem annyira objektívek. Objektivitásuk nagyban függ a minta elemszámától. A nagy elemszámú minták a jobb reprezentativitás mellett mélyebb strukturáltabb elemzést tesznek lehetővé, mint a kis létszámúak.