Mi okozza a Bérbarométer adatbázis alapján a férfiak és nők bére közötti különbséget?
 | |
| Az un. Blinder és Oaxaca eljárással történt tényezőszétválasztás (dekompozíció) azt a meglepő eredményt mutatja, hogy • az összesített strukturális hatás -7, 2% (azaz a nők jövedelme – ha nem lenne diszkriminációs hatás - pusztán a strukturális tényezők eltérő eloszlása következtében 7, 2%-kal magasabb kellene, hogy legyen a férfiakénál. • összesített diszkriminációs hatás 26,9% (vagyis ennyivel alacsonyabb lenne a nők jövedelme a diszkrimináció következtében akkor, ha strukturális jellemzőik megegyeznének a férfiakéval. A két hatás összesített eredője 17,7%, vagyis ténylegesen ennyivel magasabb a férfiak jövedelme a nőkénél. Strukturális okokkal nem magyarázható bérdifferenciát leginkább akkor tapasztaltunk, amikor a minta női és férfi csoportját a végzettség, munkakör és a munkában eltöltött évek száma szerint hasonlítottuk össze. A munkában eltöltött évek számának növekedésével folyamatosan emelkedik a diszkriminációs hatás, 11 év eltelte után már 30%-ot meghaladó mértékben haladja meg a 0-3 évet dolgozókat sújtó diszkriminációs hatást. Erőteljes szubjektív hatást tapasztaltunk a főiskolát, egyetemet végzett nők esetében (22%-os diszkriminációs hatás), illetve valamivel kisebbet (7,4%-ot) a szellemi, adminisztratív munkakörök betöltésénél az érintett referencia csoportokhoz képest. |  |