Diszkriminációs és strukturális hatások a jövedelmi egyenlőtlenségben
Nézzük részletesen a tényezőszétválasztás eredményeit!

Szűrési szempontok

A teljes, 10006 fős mintából a négy szűrési szempont (teljes munkaidő, meglévő jövedelemadat, életkor, alkalmazotti státusz) együttes figyelembevételével összesen 6269 eset volt alkalmas a dekompozíciós elemzésre.

Percentilisenkénti bérrés

A szűrt mintán – a nyugdíjasok, pályakezdő fiatalok stb. kiszűrésével – a görbe folyamatosan emelkedő alakot mutat, azaz az alacsonyabb jövedelmű csoportokban kisebb, a magasabb jövedelműeknél pedig nagyobb a férfiak és nők közti egyenlőtlenség

Településtípus

A dekompozíciós eljárás szerint Budapesthez, mint referenciaponthoz viszonyítva a megyeszékhelyeken 3,6%-os, a községekben 1,4%-os diszkriminációs hatás érvényesül.

Megyei eltérések

A dekompozíciós eljárás szerint Budapesthez, mint referenciaponthoz viszonyítva diszkriminációs hatás tekintetében Vas és Békés megye emelkednek ki (2,6% ill. 2,7%). Jelentősebb strukturális hatás (1,1%) Nógrád megyében érvényesül.

Van-e gyereke?

A gyermek megléte 0,4%-os diszkriminációs hatást eredményez a gyermekkel nem rendelkezők csoportjához képest.

Gazdasági szféra

A versenyszférát véve referencia alapnak a közszférában negatív a diszkriminációs hatás, de ezt egy 1,1%-os strukturális hatás rontja le.

Ágazat (TEÁOR)

Valamennyi ágazatban negatív a diszkriminációs hatás, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasághoz képest valamennyi ágazatban kevésbé diszkrimináltak a nők. Az esetek többségében ezt magas pozitív strukturális hatás ellensúlyozza (rontja le).

Foglalkozás (FEOR)

A viszonyítási csoporthoz, azaz a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők csoportjához viszonyítva a legnagyobb diszkrimináció a „Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások” csoportjában található (4%), de magas még a „Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők” kategóriában is (2,9%). Igen magas a strukturális hatás a „Ipari és építőipari foglalkozások” csoportban (55%).

Státusza munkahelyén

A fizikai munkásokhoz, mint referencia csoportot véve alapul megállapíthatjuk, hogy magas diszkriminációs hatás éri a nőket az adminisztratív szellemi munkakörökben (7,4%). A vezető beosztásúaknál a diszkriminációs hatás alacsonyabb (2,2%), azonban erre egy 6,2%-os strukturális hatás is rárakódik.

Iskolai végzettség

A referencia csoport a legfeljebb 8. általánost végzettek csoportja. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekszik a diszkriminációs hatás, a felsőfokú végzettségűeknél 22,8%. A strukturális hatás ezzel szemben az alacsony végzettségűeknél a legmagasabb (18,8%), a magasabb végzettségi csoportokban pedig már negatív.

Alkalmazottak létszáma a munkahelyen

A referencia csoporthoz, a tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégekhez viszonyítva a legjelentősebb diszkriminációs hatás (3,6%) az 50-100 főt foglalkoztató munkahelyeken tapasztalható.

Nők aránya a munkahelyen

A nők arányának a növekedése általában növekvő értékű, de negatív előjelű diszkriminációt eredményez – ez azt mutatja, hogy a referenciacsoporthoz (0-20%) – képest minél magasabb a nők aránya, annál inkább diszkrimináltak a férfiak

Munkatapasztalat (munkában eltöltött évek száma)

A munkában eltöltött évek számának növekedésével emelkedik a diszkriminációs hatás, a legnagyobb ugrás a 8-10 éve és a 11-20 éve dolgozók közt tapasztalható: míg az előbbiben 8,7%, az utóbbiban 34,8% a diszkriminációs hatás értéke.

Hányszor volt munkanélküli?

A munkanélkülivé válások száma nem járul hozzá sem a strukturális, sem a diszkriminációs hatáshoz.

Munkaszerződés jellege

A munkaviszony határozott idejű jellege nem jár sem strukturális, sem diszkriminációs hatással.

Szakszervezeti tagság

A szakszervezeti tagság nem jár strukturális hatással, illetve minimális mértékben csökkenti a diszkriminációs hatást.