A reprezentativitási probléma kiküszöbölhető úgy, hogy az elemzés során a mintát a hivatalos statisztika által közölt arányokból képzett súlyokkal súlyozzák. Így abban a csoportban, ahol a statisztikai arányoknál kevesebb elem van, a súlyok segítségével az egyes elemek nagyobb jelentőségre tesznek szert, mint amit a felmérés mintaszáma indokolna.
A Bérbarométer 10000-es mintája esetén ennek a módszernek az alkalmazására nem volt szükség.
A minta jellemzőit a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) és az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) mintájával összehasonlítva a következőket állapíthatjuk meg:

Nemi megoszlás: a mintában a nők 55 %-kal, a férfiak 45 %-kal szerepelnek. A hivatalos (KSH) adatok szerint az ország lakosságának 53 %-át teszik ki a nők, és 47 %-át a férfiak.

Kormegoszlás: A 15-59 év közöttiek teszik ki a minta 96 %-át. A Bérbarométer minta jobban koncentrál a munkaképes korú lakosságra, mint a KSH. A mintában a 40-59 éves korosztály túlreprezentált a hivatalos demográfiai adatokban szereplő országos átlaghoz képest.

Területi megoszlás: A minta követi a népesség valóságos területi eloszlását. Egyedül a Közép-Dunántúli Régióban 4 százalékponttal nagyobb, mint a valóságban. A többi régióban az eltérés mértéke sehol nem haladja meg a 2 százalékpontot.

Iskolai végzettség: jól reprezentált a mintában, bár nem tökéletes az országos adatokhoz való illeszkedés. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, s 8 általánosnál kevesebbet, a nyolc általánost és a szakmunkásképzőt végzettek alulreprezentáltak (azaz kevesebben vannak a mintában, mint amennyit a valóságos számuk indokolna); miközben az e fölötti végzettséggel rendelkezők - különösen a középiskolát végezettek - enyhén túlreprezentáltak.

Újdonság!

A Bárbarométer mintában a középiskolai végzettséget megbontottuk: középiskola érettségivel, illetve érettségi utáni továbbképzéssel rendelkezőkre, ez a két kategória a KSH csoportosításban együtt szerepel. A BérBarométer adatbázisban külön szerepeltettük az egyetem után szerezhető fokozatokkal rendelkezőket, a hivatalos statisztikában ezek is együtt szerepelnek „egyetemi végzettség” kategória alatt.

Ágazatonkénti besorolás: a foglalkoztatottak ágazati besorolás szerinti megoszlása a mintában a feldolgozóipart illetően tér el jelentősebben az országos eloszlástól, a minta majdnem 20 százalékponttal túlreprezentált. Az építőiparban, a kereskedelemben, az ingatlanügyekben és a közigazgatásban enyhe alulreprezentáltságot találtunk.

Foglalkoztatási csoportok: a szellemi foglalkozások egy kissé túl, a fizikaiak pedig egy kissé alulreprezentáltak a mintában. Ennek ellenére a foglalkozási főcsoportok illeszkednek az országos mintához.

Szakszervezeti szervezettség
A válaszadók 40%-a szakszervezeti tag. A szakszervezeti szervezettség ma Magyarországon nem éri el a 20%-ot. Így a tagság jócskán felülreprezentált a mintában. Ennek az oka, hogy 7500 kérdőívet a szakszervezeti aktivista hálózaton keresztül gyűjtöttünk be. A minta 10%-a pedig szakszervezeti tisztségviselő, ami szintén erős túlreprezentáltságot jelent.