Főbb eredmények munkahelyi státuszonkénti bérrések esetében
 |
| A munkahelyi státusz és a jövedelem összefüggése szempontjából cseppet sem meglepő eredmény, hogy a vezető beosztásúak bére a legmagasabb, utánuk következnek a szellemi és az adminisztratív, illetve az egyéb kategóriába tartozó dolgozók, és a fizikai munkások keresik a legkevesebbet. Ugyanakkor arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a vezető beosztású férfiak és a nők között találjuk a legkisebb bérrést: férfiak alig több mint 15 %-kal keresnek többet a nőknél. Itt tűnik tehát a legkisebbnek a diszkriminációs hatás, miközben a strukturális hatás igen erős: a vezető állású férfiak aránya közel kétszerese az ilyen beosztásban dolgozó nők arányához képest. A diszkrimináció kérdése e tekintetben sokkal inkább úgy vetődik fel, hogy miért alacsonyabb a vezető beosztásban dolgozó nők aránya? Az országos átlagos 15 %-osnál azonban magasabb a bérrés olyan, nők által dominált ágazatokban, mint a textilipar (17%), és az oktatás (26%). Számos ágazatban a vezető beosztású nők nettó bére viszont meghaladja a férfiakét, ilyen ágazatok pl. a bányászat, bőr-és cipőipar, papíripar, vegyipar, egyéb nem fém ásványi termékek gyártása, gépipar, villamos gép- és műszer gyártása, kereskedelem, szállítás. |